50 konkrét recept, hogy önmagad jobb verziója lehess
Szeretem ezeket a napi bölcsességeket – érkezzenek akár üzenetben, akár Facebook-on, akár más applikáción keresztül. Segítenek rendet vágni a kusza gondolatok között, de még arra is alkalmasak, hogy az érzéseimet a megfelelő irányba állítsam. Annyira könnyű belefeledkezni az adott nehézségbe, azonosulni az aktuális kihívással, belemerengeni egy különösen fogósnak ígérkező feladatba – és mindeközben eltűnnek a pozitív gondolatok és elfelejtem mindazt a bölcsességet, amit egyébként – valahol a kognitív gondolkodás szintjén – akár elő is bányászhatnék, csak momentán nem sikerült.
Tudom, hogy nem vagyok ezzel egyedül, világszerte milliók regisztráltak olyan szolgáltatásokra, amely emlékezteti őket arra, hogy nem csak gonosz van a világban, és hogy mindannyian tehetünk azért, hogy fejlődjünk, hogy előrébb jussunk.
Meg hát ezek az inspiráló gondolatok is jól jönnek – ha nem felejtem el, majd összegyűjtöm őket… Aztán persze elsodor az élet, jönnek fontos feladatok, meg komolyak meg sürgősek, és a gondolatok összeszedése megint csak elmarad. Pedig mennyire felemelő tud lenni, amikor megtalálom egy oldalon azt, ami pont a hangulatomhoz illik, vagy amiben benne van a „hogyan” is.
Jó erőt meríteni mások bölcsességéből vagy tapasztalatából – nem kell mindig feltalálni a meleg vizet.
És hogy hogyan született ez a könyv? Sokat írok a FB csoportomba, írok könyvet, írok bejegyzéseket másoknak – szóval valószínűleg grafomán vagyok… Persze minden írásom coaching témában, önfejlesztés, személyiségfejlődés kapcsán születik. 2018-ban megjelent a Citromfacsaró – 25 kérdés, amit sohasem késő feltenni magadnak című könyvem (és a hozzá tartozó munkafüzet), 2020-ban megírtam a #fektessvégremagadba (Fektess végre magadba!) című e-bookomat, most pedig ezt az önfejlesztési esszenciát préseltem végre borítók közé. Amikor ugyanis ügyfelekkel dolgozom, szeretek metaforákat és különböző tanmeséket, történeteket használni. Ezek talán a legalkalmasabbak arra, hogy úgy vonjunk párhuzamot saját tapasztalatok és más erős képi elemek között, hogy szinte kívülállóként tudunk a saját helyzetünkre ránézni. Ez pedig óriási segítség, ha ki akarunk lépni abból az érzelmi és tapasztalati hurokból, ami fogva tart, ami megakadályozza az elmozdulást.
Az évek során kikristályosodott néhány olyan gondolat, beépült az eszköztáramba számos olyan idézet, amit az ügyfeleim sokszor lázas sietséggel jegyeztek le beszélgetéseink során – és vittek magukkal a mindennapjaikba. És pontosan tudom, hogy a jó gondolatok, a megfelelő bölcsességek valóban nyomot hagytak bennük, hiszen évekkel később is emlékeztek egyik-másik mondatra, sőt, volt, akinek egy-egy ilyen metafora tulajdonképpen az életét mentette meg. Sikerült más szemszögből ránéznie a saját munkájára, magánéletére, vállalkozására – és lényegesen könnyebben köteleződött el a cselekvés mellet.
De hogy ne csak az „okosság” álljon itt – adok hozzájuk támpontokat is, meg persze egy-egy történetet, adomát, mert tudom, hogy a történetek azok, amelyekhez igazán lehet érzelmileg kötődni.
Keresd meg azokat a gondolatokat, amelyek rezonálnak veled – ne lepődj meg, ha időről időre változnak: mi magunk is változunk, a megküzdő-képességünk is változik.
Ha pedig úgy érzed, neked segített, ajándékozz meg másokat is vele: ebből baj nem lehet!
Ó, azt említettem már, hogy imádom a tanmeséket? Hát álljon egy itt is:
Röviddel halála előtt megható levéllel búcsúzott öt unokájától egy 72 éves nagypapa
Az idős James K. Flanagan 2012-ben lánya unszolására írt egy levelet, melyben összeszedte azokat az évek során gyűlt bölcsességeket, tapasztalatokat és tanácsokat, melyekről úgy gondolta útravalóként és iránymutatóként szolgálhat majd öt unokájának. A 72 éves James akkor még nem tudhatta, hogy nagy gonddal megírt levele egyben búcsúlevél is lesz: nem sokkal később ugyanis váratlanul, szívroham következtében meghalt.
A levelet később lánya hozta nyilvánosságra, mert úgy érezte, édesapja soraiból nem csak unokái tanulhatnak majd. Most ebből a megható levélből idézünk részleteket:
„Kedves Ryan, Conor, Brendan, Charlie és Mary Catherine, bölcs és gondos lányom, Rachel már régóta noszogat, hogy írjak nektek néhány sort azokról a dolgokról, melyeket életem során megtanultam.
A levélírásnak most 2012. április 8-án, a 72. születésnapom estéjén jött el az ideje.
Ne féljetek…senkitől és semmitől.
Mindig legyenek céljaitok, álmaitok még akkor is, ha ezeket a többiek „elérhetetlennek” és „furcsának” találják. Ha ezek a „többiek” nem hoznak nektek meleg levest a betegágyatokhoz és nem állnak mellétek a bajban, akkor nem számít mit mondanak.
Kerüljétek a megkeseredett pesszimistákat.
Ha van egy álmotok, lássatok neki a megvalósításának.
Ne keressétek a kifogásokat, mert nincs annál rosszabb, mint az életetek végén azokat a dolgokat számba venni, amikért gyávák voltatok harcolni.
Vállaljatok kockázatot, és igen, hibázzatok, ha ez kell ahhoz, hogy elérjétek a célotokat.
Ezen a világon mindenki átlagember.
Lehet, hogy csicsás kalapba járnak, és az is lehet, hogy komoly rangjuk, és (ideiglenesen) hatalmuk van, és úgy csinálnak, mintha a többiek felett állnának.
Ne higgyetek nekik!
Ugyanolyan kétségeik, félelmeik és vágyaik vannak, mint bármelyikőtöknek.
Ők is esznek, isznak, alszanak, sőt még finganak is, mint bárki más…
Csináljatok bakancslistát azokról a dolgokról, amit meg akartok valósítani:
utazás, nyelvtanulás, egy találkozás. Mindenről.
És minden áldott nap tegyetek a megvalósításáért.
Ne halogassatok semmit, ez ugyanis a legbiztosabb módja annak, hogy valamit ne csinálj meg!
Mindenkihez legyetek kedvesek.
Sose tudhatjátok ki, milyen fájdalmat cipel magában, és hogy szüksége van-e a támogatásra…
Olvassatok el annyi könyvet, amennyit csak tudtok.
Nem kell hozzá se akksi, se töltő, és bárhová magatokkal vihetitek…
Öleljétek meg azokat, akiket szerettek.
Mondjátok el, mennyit jelentenek nektek:
Ne várjatok addig, míg túl késő lesz…”
forrás: facebook
A könyvet itt tudod megvásárolni: Citromfacsaró 2 – Limonádéreceptek az élethez – Citromfacsaró (citromfacsaro.hu)
